A Föld egészén aggasztóan pusztul a rovarvilág, amit most már az énekesmadarak számának csökkenése is jelez. A rovarok eltűnése mindenféle természeti folyamatot károsan befolyásol. A mai élővilág számára és a mi számunkra is a rovarok egyik legfontosabb tevékenysége a virágos növények beporzása.
A jelenlegi földi növényvilág túlnyomó többsége rászorul a rovarokra, és ebben benne van a termesztett növényeink háromnegyede, az ételként, fűszerként, italként, gyógynövényként fogyasztott növények egyharmada. Elsősorban méhek (a házi méh mellett több száz vadon élő méhfaj), de lepkék, legyek, bogarak, darazsak, poloskák és más rovarok is részt vesznek a beporzásban.
A méhek napját az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kezdeményezésére 1994-től április 30-án ünnepeljük Magyarországon, mivel ez idő tájt teljesedik ki az élet a kaptárban. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntése értelmében május 20-a 2018-tól a méhek világnapja. Az ENSZ ezzel a méhészek helyzetére és fontosságára hívja fel a világ figyelmét. Einstein nevéhez kötnek egy legendás szállóigét, miszerint:
„ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl az apró rovarok eltűnését.”
A nektárt szájszervükkel szívják fel, a virágport a testükön található apró szőrök szedik fel.
A Föld mezőgazdaságának hetven százaléka ma kizárólag a méhektől függ, akik beporzó tevékenysége nélkül a növények képtelenek lennének szaporodni, így a fauna gyakorlatilag nagyon rövid idő megtizedelődne a világon. Erre tekintettel 2019 őszén az Eartwatch Institute nevű természetvédelmi szervezet hivatalosan is a bolygó legfontosabb élőlényeinek nyilvánította a méheket.
Rajtuk kívül számos egyéb élő szervezet végzi a növények beporzását, amely folyamatnak a termesztett növények kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát köszönhetjük. A háziméhek, és a méhalkatúak mellett rengeteg rovar, köztük lepkék, a világ más tájain pedig sok madár és denevér is kiveszi a részét ebből a fontos munkából, sőt, léteznek növények is, amelyek beporzásra képesek. Adta magát, hogy az összes beporzóra felhívják a figyelmet egy jeles nap március 10. segítségével, amely 2018-ban, magyar kezdeményezésre kelt életre.
A javaslat mögött a rovarvilág és a beporzást végző rovarok világszerte, de elsősorban az északi féltekén tapasztalt pusztulása,[1][2] tehát konkrét természetvédelmi probléma és annak orvoslása, illetve a lakossági cselekvésből származó környezeti nevelési lehetősége is ott volt. A pusztulás legfőbb okai a nagyüzemi, iparosodott mezőgazdaság (élőhelyek eltűnése, feldarabolódása, vegyszerhasználat) és a klímaváltozás, tehát globális és ipari léptékű változások. Mégis, ilyen körülmények közepette is egyszerű, lakossági módszerekkel a beporzó rovarok védelmében, életlehetőségeinek javításában jelentős lépések tehetők. Nem utolsósorban a sok ember számára kellemetlen rovarok hasznosságát a beporzók példáján keresztül szemléletesen és hatékonyan lehet ismertetni, elfogadottá tenni.
A megporzás létfontosságú folyamat, amelynek során a portokban kifejlődő pollenszemek ugyanazon vagy más növényen nyíló virág bibéjére jutnak. Az állatokkal ellentétben a növények nem tudnak útra kelni és párt keresni maguknak, hanem szükségük van bizonyos tényezőkre, amelyek elvégzik a beporzást: szélre, rovarokra, vízre (vízi növények esetében). A gabonafélék, mint például a búza, kukorica vagy rizs, szélbeporzású növények. A vadnövények 80%-a valamint a termesztett növények 75%-a rovarbeporzású virágokkal rendelkezik, tehát a gyümölcs valamint magképződéshez elengedhetetlen a rovarok jelenléte. Számos tanulmány hangsúlyozza, hogy a beporzó rovaroknak köszönhetően 90%-al növekszik a termés. Nélkülük számos zöldség, gyümölcs hiányozna asztalunkról és eltűnnének egyes gazdasági értékkel bíró növényfajok is:
– gyümölcsök: alma, körte, cseresznye, meggy, erdei gyümölcsök, barack, szilva, citrusfélék, kivi, mango, avokádó stb.
– zöldségek: paradicsom, paprika, uborka, tökfélék, dinnye, padlizsán, hagyma, sárgarépa, káposzta, karfiol stb
. – gazdasági értékkel rendelkező növények: napraforgó, repce, cukorrépa, lucerna stb.
Habár gyakran észrevétlenek, a házi méhek és a lepkék mellett a vadméhek is fontos szerepet játszanak a beporzásában. Megfigyelték, hogy az almafa virágainak beporzói fele-fele arányban házi- és vadméhek. Hasonló a helyzet más, rovarbeporzású növények esetében is. Kutatások igazolták, hogy akkor kezd fejlődni a gyümölcs, ha például 25 alkalommal látogatják meg a beporzó rovarok az almafa virágát, 6 alkalommal az egres és a ribizli virágát és 21-25 alkalommal az eperét.
Több szempontból is előnyösebbek mint a házi méhek: a házi méhekkel ellentétben a hímek is látogatják a virágokat, ellenállóak a háziméheket veszélyeztető betegségekkel szemben, szelídebbek és szúrásaik is kevésbé fájdalmasak. Benépesítik a nádból készített darázsgarázsokat. Más faliméh fajok az eper, szilva és más gyümölcsfák virágait porozzák be
Annak ellenére, hogy az utolsó 50 évben a rovarbeporzású növényekkel beültetett területek mérete folyamatosan növekedett és elérte a 300% -ot, világszerte csökken a beporzó rovarok száma. Ez legnagyobb mértékben Észak-Amerikát és Európát érinti. Így például 1944 és 2005 között a házi méhállomány 59%-al csökkent Észak-Amerikában, míg 20 év (1985- 2005) alatt csaknem 25%-al Európában. Hasonló a helyzet más, vad beporzó rovarfajok esetében is, függetlenül attól, hogy lepkékről, méhekről, darazsakról beszélünk és függetlenül attól, hogy magányosak ezek a fajok vagy kolóniákban élnek.
A beporzó rovarok létszámának csökkenését több tényező is befolyásolja, mint például betegségek, táplálékhiány, szaporodásra alkalmas helyek hiánya és mérgezés.
Mit tehetünk a beporzókért?
- Városi környezetben alakítsunk ki lepkebarát kerteket és virágágyakat.
- Olyan növényeket ültessünk, amik vonzzák a rovarokat. A fűszernövények például nagyon alkalmasak erre, ilyen lehet a kakukkfű, rozmaring, bazsalikom, menta, levendula, zsálya stb. Ezek akár erkélyen cserépben is könnyen megélnek.
- Ha valakinek nagy kertje van, és komolyan szeretne tenni a beporzókért, annak először érdemes egy szemléletváltáson átesnie, hogy képes legyen olyam részeket hagyni a kertjében, ahol nem vágja a füvet, hagyja felnőni a „gyomokat” és kibírja azt is, hogy elvirágzás után száraz kórók éktelenkednek az udvaron. Utóbbi azért fontos, mert számos magányos méh az ilyen elszáradt üreges növényi szárakba költözik bele és építi fészkét.
- Kerüljük a gyümölcsfák rovarölőszerekkel való permetezését, különösen virágzáskor és úgy általában is.
- Nemesített virágok esetén törekedjünk olyan fajták ültetésére, amiknek nektármirigyeik és a porzók szabadon vannak és hozzáférhetőek a méhek és a beporzók számára.
- TEGYÜNK KI DARÁZSGARÁZST ÉS ROVARHOTELT!
- KUPONKÓD A WEBÁRUHÁZBA: 5*RH_2023 = 30% kedvezmény!
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_beporz%C3%B3k_napja
https://www.turistamagazin.hu/hir/ma-van-a-beporzok-napja
https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2020/05/20/mehek-vilagnapja-beporzok-mehek
http://www.nhmus.hu/hu/content/beporzok-napja-2023enység
https://www.sor.ro/wp-content/uploads/2018/02/info_prezentare_Insecte_polenizatoare_HU.pd